Betűk, hangok, hangsúlyok, melyek jelentéssel bírnak és reakciót indítanak be a hallgató agyában, ahol megszületik a válasz újabb szó vagy cselekedet formájában. A legkisebb hangnak is jelentősége lehet és teljesen megváltoztathatja a mondanivaló jelentését.

Azt gondoltam nagyon sokáig, hogy mindenki megtanulja a szavak megfelelő használatát a családjában, az iskoláiban és a gyakorlatban, de sajnálattal tapasztalom, hogy nagyon sok embernek nem volt gyerekszobája és nincs érzéke a kommunikációhoz. Adott esetben lehet, hogy soha nem mondták neki, hogy ilyet nem szabad mondani, ez nem illendő vagy éppen nem jókor, nem jól, nem jónak mondja amit mond. Van, hogy azt sem tudják emberek, hogy nem kell mindent kimondani, amit gondolunk. Nem kell véleményt mondani, ha nem kérdeznek és nem kell minősíteni és ezzel adott esetben megbántani senkit és semmit.
A hiba elsősorban ott keresendő, hogy a tisztelet és a tolerancia megszűnni látszik az emberek között. A figyelem a másikra, a türelem és az empátia alig fellelhető a mindennapokban időhiányra, elfoglaltságra hivatkozva. Szomorú, hogy sokan mennyire nem tudnak odafigyelni a másikra és mennyire könnyen megsértik egymást meggondolatlanul kimondott szavakkal, rossz fogalmazással és a bocsánatkérés hiányával.

Sok esetben azt gondolom, hogy a csend sokkal nagyobb erejű és sokkal többre képes, mint a meggondolatlanul kimondott szavak. Aki csendben van, az képes lesz egy olyan dologra, amit a fecsegők, beszélők nem tudnak. HALLANI! Meghallani a másik lelkét, gondolatait, érzéseit és megérteni, hogy a döntéseinek ugyanúgy vannak okai és megalapozottsága, mint amennyire a mi véleményünknek. Hangzavarban ez a megértés azonban nem megy.

Minden szó érzéseket kelt a hallgató félben. Minden amit kimondassz, hatással van a másikra. A bántó szavak és mondatok többszörös erővel bírnak, mint a dícsérő szavak. Sajnos ilyen az emberi természet. A negatív érzéseket jobban megjegyzi, mint a pozitívakat. A szó fegyver, s ezzel minden esetben tisztában kell lenni. Ápolni és ölni is tud… hogy melyiket teszi, az a beszélőtől függ.

Ne szólj szám, nem fáj fejem.
Rágd meg a szót, úgy mondd ki.
Ugye milyen találó? Egyértelmű, s a legtöbb embernek mégsem az.
Mielőtt hangosan tennéd, először mondd ki magadban, aminek hangot adnál. A mondanivalónak van értelme? Releváns? A következményei nem fognak felesleges feszültséget kelteni? Nem bántóak? Igazak?
Na pazarold a szavaidat fecsegésre vagy hogy megtörd a csendet. Mondd a lényeget, ha az fontos.

Hol sok a szó, ott kevés a tett. Sok szónak sok az alja.
Figyeld a környezetedben lévő embereket. Van olyan, aki kérdés nélkül magához ragadja a szavakat és csak mondja, mondja, mondja a magáét. Nem vár válaszokat, véleményeket. Ez kompenzálás. Így próbál figyelmet szerezni és általában a háttérben nem sok felmutatni való van. Gondoljunk csak a közösségi médiák billentyűhuszárjaira vagy azokra az emberekre, akik csak beszélnek és fel sem tűnik nekik, hogy senkit nem érdekel a mondanivalójuk. Ha már sokat nem tesznek a világért, legalább beszélnek… gondolják ők, én pedig szánom őket, mert csak hangemberek.

Milyen a szava, olyan ő maga.
Jól figyelj a szóhasználatra. Ez alapján könnyen megállapítható, hogy milyen ember vagy.  Választékosan fogalmazni, értelmesen beszélni, káromkodásokat nem használni, nem minősíteni senkit és semmit… ezek ha nem így vannak, csak a beszélőt minősítik, pedig lehet, hogy erre nem is gondol. Egy káromkodással vagy kiabálással nem lesz a mondanivalója jelentősebb, csupán csak a tehetetlenségét mutatja ki, hogy mennyire nincs igazi fegyvere.

Okost ha küldenek, kevés szóval küldik.
Nem a szavak mennyisége, hanem a minősége a lényeg. A bölcsek sosem arról ismertetnek, hogy sokat beszélnek. Éppen ellenkezőleg. Keveset, de nagyot szólnak s éppen ezért szavaiknak súlya, jelentősége van. Megfontoltan szólalnak meg. Nem az a lényeg, hogy mindenre reagáljanak. Felismerik a meddő vitákat és a beszélgetőpartner is tudja kimondatlanul, hogy nem feltétlenül van igaza.. mert a csendben maradás is sokszor sokat jelent.

Senkinek a szép szó nem szakasztja száját.
Mai világunkban ez az, ami sajnos sokszor hiányzik. A szép szó. Pedig felemelő mindkét fél számára. Megdícsérni valakinek a munkáját, ruháját, haját, vagy csak pár kedves szóval köszönteni a pénztárost, akinek napi 100 emberhez kell jópofát vágnia.. bizony, mindenkinek jól esik, ha ember számba veszik, vagy egyáltalán észreveszik és jó szót szólnak hozzá. Ez olyan, mint egy jó orvosság, csak éppen nem kerül semmibe. Viszont táplálja azt, aki kapja és jobban érzi magát az is, aki adja. Érdemes kipróbálni és mosolyt csalni az emberek arcára. Meglepő lesz az eredmény!
Koncentrálj, hogy minden nap több legyen a pozitív jelentésű szavak száma, mint a negatívumoké. Beszélj szépen, használj jó jelzőket és jó jelentésű szavakat. Ezzel a lelked is kivirul, hiszen ezek mind visszavetülnek rád. Töröld a bántó, másokat degradáló, szidalmazó szavakat, mert azokkal magadat is lehúzod. Köszönj meg mindent, ami mosolyt csalt az arcodra és próbálj meg Te is adni szavakkal. Ezt fogod visszakapni és ebből mindenki csak töltekezni fog, mert a kommunikáció lényege a reakció – ellenreakció. Kérdés – válasz. Vélemény – ellenvélemény. A pozitív kommunikáció gyógyítani képes. Törekedj arra, hogy ezek uralják a napodat.

Tiszteljük szavainkat és ne legyünk restek kiírni őket teljesen. A magyar nyelv nagyon különleges és csodaszép. A szükségtelen rövidítések azt az érzést keltik, mintha használójuk igénytelen lenne. Van ember aki szerint jól hangzik az a szó, hogy “vok” ? Mert ha már vok, akkor WOK. Viszont az egészen mást jelent. Mi az, hogy “grat”? Lenézem, de illemből odadobok neki valamit. Akkor inkább hagyd, ha nem jön szívből. Kit akarsz becsapni? Ettől senki nem lesz menőbb, hogy így beszél, ellenben meglehetősen irritáló.

A magyar nyelv szépségeibe beletartozik a helyesírás is, mely egy az egyben tanulás eredménye. Sok kivételt, kifejezést kellett az iskolában megtanulni és olvasással nagyon fejleszthető tudás ez, valamint további nyelvek tanulásával is. Persze tv-t nézni és alkalmazásokkal játszani egyszerűbb.
A szavak helyesírása igény kérdése és ha valakinek ez nem megy, fel kell ismerni és igenis használni kell szókitaláló vagy helyesírás-ellenőrző alkalmazásokat, mert nagyon sok következtetést von le írójáról egy helytelenül írt szöveg. A felesleges vesszők, hibás írásjelek ugyanúgy  nagyon zavaróak. Szerintem nem szégyen elolvasni pár szabályt ezekkel kapcsolatban, ha az ember nem tudja használni őket helyesen. Sokkal nagyobb szégyen valamit hibásan elküldeni, megosztani, megírni. Minősíti az íróját és azonnal alacsonyabb szintről indul a másik szemében.
Mindez fejleszthető pontosan ugyanúgy, mint az autóvezetés, a főzés vagy a sportolás. Ugyanúgy időt kell rá szánni és hamar lesz eredménye is.
Nem kell mást tenned, csak miután leírtál valamit, ellenőrízd újra és javítsd ki a hibákat!

Végezetül mielőtt kimondassz valamit hangosan, mondd ki magadban és gondold végig, hogy érdemes-e kimondani. Csak azért, hogy megtörd a csendet, kérlek, ne beszélj.
Ha csak csendben ülünk és befelé figyelünk, észlelhetjük, hogy a fejünkben gondolatok cikáznak ide-oda. Sokszor ha figyelsz magadra, meg is tudod válaszolni a kérdésedet, hiszen a csend a belső béke valódi titka. Aki jóban van önmagával, annak nincs szüksége önigazolásokra, nem kell vitákba belemennie, mert nem akar senkit lenyomni.

Az egyedül élő emberek, mint a hegycsúcsokon élő szerzetesek, a remeték, a tengerészek, a pásztorok és a felfedezők, több mint ezer éven át meg voltak győződve arról, hogy az élet titkaira a csendben rejtőzik a válasz. Ez a lényeg. Az ember átszeli a tengereket, és lehet, hogy miután hazatér, saját magában találja meg azt, amit addig keresett. Légy jóban magaddal, ismerd meg önmagadat és rájössz, hogy ha hallgatsz a belső hangokra, akkor mindent meg tudsz oldani felesleges kérdések és magyarázkodások nélkül. Beszélgess magaddal. Hidd el, magadnak mindig segíteni fogsz. Viszont ha folyton beszélsz, sosem fogod meghallani ÖNMAGADAT.

@CASSIOPEIA