A designer kutyafajtákról őszintén

Egyre nagyobb teret hódítanak a designer kutyafajták, melyek természetesen Amerikából indultak világkörüli hódító útjukra.
Goldendoodle, labradoodle, maltipoo, cockapoo, shischon, pomsky és társai… csak néhány azokból az új elnevezésekböl, melyek azon két fajtatiszta kutyák keverékei, melyekre nevük is utal.

Goldendoodle = golden retriever & poodle (uszkár)
Labradoodle = labrador retriever & uszkár
Maltipoo = máltai selyemkutya & uszkár
Cockapoo = cocker spániel & uszkár
Shischon = shih-tzu & bichon
Pomsky = pomerániai törpespitz & husky

Neveik alapján fajtatisztának tünhetnek a kutyafajták világában nem annyira jártasak számára, azonban ök, a designer fajták, hiába rendelkeznek fajtatiszta ösökkel, valójában keverékek.
Definiciója szerint egy fajtatiszta kutya generációk óta szelekciós tenyésztéssel a fajtája típusának megfelelö küllemmel és karakterrel rendelkezik. Így lehet az, hogy ha egy fajtatiszta kutyát vesz az ember, akkor a fajtajellegek megfigyelhetök rajta, valamint a fajtájának megfelelö viselkedésre számíthat, ha valóban megfelelö, megbízható, ellenörízhetö helyröl származik. Ez kicsit olyan, mint amikor sütemény szaggatóval ugyanazt a formát vágjuk ki a tésztából: kettö ugyanolyan nem lesz, de nagyon hasonló lesz a végeredmény.

A rottweiler fekete-cserbarna színü, a dalmata pöttyös, a tacskó hosszú, de rövid lábú, a shar-pei pedig ráncos. Ezek azok a külsö jegyek, ami miatt egy fajta küllemét megszeretjük és sok éven át magunk mellé társnak választjuk.

A tenyésztök számára ott van minden fajtának a standardje, azaz fajtaleírása, mely pontosan meghatározza, hogy melyiknek milyen a fajtájára jellemző külleme és viselkedése. A kutyakiállitásokon is ezeknek megfelelöen (remélhetöleg!) értékelik a kutyákat és minél közelebb áll egy kutya a standardhez, annál tökéletesebb.

A designer fajták genetikailag teljesen lutrik

A designer fajták valójában hibridek, azaz biológiai értelemben két különböző fajtához tartozó kutyák keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utódai. (Mendel F1 szabálya)
A problémát az egész jelenséggel az okozza, hogy a két fajtából született keverékek külső jegyei és viselkedési szokásai abszolút nem jósolhatók meg előre, mert mindkét szülő bármelyik tulajdonságát örökölhetik.

Sajnos ahelyett – ami az egésszel az eredeti elképzelés volt – hogy problémamentesebb, egészségesebb kutyák fognak így születni, a tapasztalati végeredmény az, hogy a problémák megsokszorozódnak, mert ahelyett, hogy az új vérvonal javítana dolgokon, a kölykök mindkét szülő problémáit megöröklik és így duplán terheltek. Arányaiban minden tökéletes kölyök mellé 9 beteg, őrült vagy defektes kiskutya születik. Az áhított egészségjavító hatás tehát minden 10. esetben fordul csak elő a gyakorlatban, ami nagyon alacsony arány.

A kaliforniai Állatorvostudományi Egyetemen erről már tanulmányokat is írtak, miután sok kutatást elvégeztek designer fajták tanulmányozásával. Megállapitásuk az volt, hogy sajnos semmiféle öröklődő egészségügyi javítást nem lehet ezen párosításokkal elérni.
A másik nagy probléma a designer hibrid fajtákkal, hogy hamar megtetszenek az embereknek és ezt azonnal kihasználják a rossz típusú szaporítók.

Tehát ha egy jónak tűnő elképzelés (ami sajnos nem hozta meg a várt eredményt) rossz kezekbe kerül, akkor sajnos ezeket az amúgy is egészségügyi betegágyakat tovább szaporítják és még nagyobb problémákat okoznak az élőlényeknek és gyanútlan gazdáiknak profitszerzés miatt.
A labradoodle és goldendoodle hamar nagyon népszerű lett, mert azt kezdték róluk terjeszteni, hogy hypo-allergének, nem vedlenek és szagtalanok. Ezek mind olyan tulajdonságok, melyek azonnal felkeltik az allergiásak érdeklődését. Az igazság azonban az, hogy a valóságban nincs hypoallergén kutya, mert az allergiás reakció okozói személyenként különböznek. A legtöbb allergiát okozó dolog a szőrben tud megtelepedni, ez viszont gyakorlatilag kivédhetetlen, hogy ne kerüljön bele egy-egy séta alkalmával. Ez a vásárlói megtévesztés azonban nagyon hatásos, sokan megveszik emiatt ezeket a designer fajtákat, mert azt hiszik, hogy ezek valami csoda kutyák, holott nem azok, csak kész átverés a bemutatkozójuk.

Wally Conron az a személy, aki az első labradoodle-t létrehozta Hawaii-on egy labrador és egy uszkár keresztezésével, mert valójában azt szerette volna, ha olyan vakvezető kutyát tud adni egy asszonynak, akire az amúgy allergiás férj sem lesz allergiás. Wally nagyon felelősnek érzi magát ezeknek a “Frankeinstein” designer kutyáknak az elterjesztésében, melyeknek a természete katasztófális és melegágyai ezer féle egészségügyi bajnak. Állítása szerint: “Ahelyett, hogy a problémák eltűntek volna ezekkel a keresztezésekkel, a tudatlan, szakértelem nélküli szaporításokkal csak még több keletkezett. Minden egyes normális kölyök mellett rengeteg kezelhetetlen és őrült fordul elő.”

Tévhit, miszerint a hibridek egészségesebbek

Sokan élnek tévhitben és választanak keverék kutyákat fajtatiszták helyett (amennyiben a mentés a cél, az teljesen más helyzet!), mert abban a tévhitben élnek, hogy egészségesebbek. Az ismeretlen genetikai háttér ezt nem támasztja alá. Egy genetikailag ellenőrzött és megfelelően szelektált fajtatiszta állományban sokkal kisebb a megbetegedések és problémák száma.

A designer fajták egészségügyi szűréseit vizsgálva az amerikai kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ha például a labradorok hajlamosak a diszpláziás megbetegedésekre, az uszkárok pedig szembetegségekre, akkor a közös utódaik nagyobb eséllyel viszik tovább mindkét betegséget azzal a remélt felállással szemben, hogy az adott betegség hiánya a másik fajtában majd a mentességet fogja tovább vinni.

Mindez nem jelenti azt, hogy nem léteznek jól tenyésztett hibridek. Vannak igényes tenyésztők, akik komolyan ellenőrzik egészségügyi tesztekkel a kutyáikat és csak a jó eredményekkel rendelkezőket tenyésztik tovább. Ők úgy tenyésztik a hibrideket, mint a fajtatiszta kutyák jó tenyésztői a fajtatisztákat. Ha őszintén belegondolunk, valójában minden fajtatiszta kutya története így indult egyszer. A különbség csupán annyi, hogy annak idején a kutyákat funkció szerint szelektálták és a legjobb vadász, terelő, őrző-védő ösztönökkel rendelkező egyedek kerülhettek be a tenyésztési programba. Ma hasonlóan szelektálnak a tenyésztők, csak ezúttal főleg egészségügyi és idegrendszeri szempontokat figyelembe véve. Az is valószínűsíthető, hogy a jó kezekbe kerülő designer kutyafajták leszármazottai sok-sok generáció után fajtatiszta kutyákká lesznek minősítve .

Sok designer fajta elragadó külsővel rendelkezik, de gondoljuk meg jól… egy ennyire gyerekcipőben járó zsákbamacskáért tényleg ki szabad adni sok százezret? Feltehetőleg nem és mindez biztosra mondható, ha komolytalan helyen születnek ezek a helyes kis keverékek. Csak ellenőrzött, megbízható, jó helyről való designer fajta vállalható be, melynek ellenőrzött egészségügyi háttere van. Ha pedig mindenképpen hibridet szeretnénk venni akármilyen háttérrel, a legjobb megoldás menhelyre menni érte. Ott biztosan ilyet fogunk kapni, de tördekéért és legalább jót teszünk egy állattal.

Lehetőségek tárháza

Tény és való, a hibridek egyediek, különlegesek, találó neveik vannak, rengeteg méretben, színben, típusban előfordulnak, így minden ízlés megtalálja a neki valót. DE! Ők nem fajtatiszták, nincs fajtájuk, nincs standardjük, hanem nagyon drága keverékek, főleg akkor, amikor véget nem érő problémákkal lehet velük állatorvoshoz járni a felelőtlen szaporításuknak köszönhetően.

Hazugság, ha úgy hirdetik őket, hogy hypo-allergének vagy hogy egészségesebbek, mint fajtatiszta társaik. Sajnos valójában mindkét fajta szülőjüktől megöröklik az ő betegségeiket előidézhető génállományt.

Jótanács a desinger fajták kedvelőinek:

Hatalmas figyelem kell a megfelelő hely kiválasztásához, ahonnan a kölyök származik és ha olyat hall az ember, hogy a hibridek sokkal egészségesebbek, mert sokkal tágabb genetikai medencével rendelkeznek, mint fajtatiszta társaik, akkor ne csak elsétálj, hanem FUSS! MENEKÜLJ!
Csak egészségügyi szűrésekkel ellenőrzött szülői háttérrel rendelkező tenyésztő nevezhető tenyésztőnek, így ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor keress tovább. Ellenőrízetlen genetikai hátterű hibridet a menhelyről bármikor kihozhatsz a designer fajták árának töredékéért!

Gondolkodj, mielőtt 10-13-16 évre társat választassz magadnak!

@CASSIOPEIA

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s