Úgy alakult, hogy hét napig egyedül maradtam egy Holland faluban, és aki látott már ilyet, az tudja, hogy ez maga a horror. Szépen művelt kertek, bocik, birkák, mézeskalács házikók, vidáman integető szomszédok, na, szóval minden olyasmi, ami számomra rohadt gyanús. Minden este, amikor leoltom a villanyt, odamegyek az ablakhoz és felhúzom a redőnyt. És minden ilyen alkalommal a legsötétebb félelmeim vannak a szemeim előtt, például, szembetalálom magam valakivel az ablak túloldalán, és/vagy elmozdul egy árny a sarokban, vagy, ami a legrosszabb forgatókönyv, ott áll az utcán egy kurva bohóc. A coulrofóbia létezik, és köztünk van.  Alapvetően soha nem volt semmilyen rossz élményem bohócokkal, cirkuszba járni mindig is nagyon szerettem, sőt, anyámék intéztek néha a szülinapomra is. (Mármint bohócot, cirkusz az mindig volt magától is.) Mégis van bennem egy igen erős félelem a bohócoktól (amúgy a túlságosan szépre vagy élethűre csinált babáktól is. Rohadt babák).

Komolyan, ez a csávó? Csak nekem gyanús? Egyszerűen, ha csak rá gondolok, a hideg futkos a hátamon. Képzeljétek el, hogy mentek a kocsihoz a szürkületben, kezetekben a kulcs meg a motyótok, azon morfondíroztok, hogy mit fogtok otthon zabálni, és a kocsihoz érve észreveszitek, hogy ott áll egy színes kezeslábast és gallért hordó, falfehérre meszelt, idiótán kisminkelt csávó, piros hajjal és orral, és vigyorog. Nem csinál semmit, csak áll a kocsi mellett és vigyorog. Szinte várod, hogy mikor látod meg a balta csillanását nem? Vagy neked az jut eszedbe, jaj de jó, itt néz egy kibaszott bohóc, minden rendben van, ez tök oké! Neeeeeem, nem én mondom ez rohadtul nem oké.

Egyszerűen nem oké, mi a szarért vigyorog? Nem is történik semmi vicces, azért mert lufit hajtogat? Amúgy már az ókorban törpék szórakoztatták az egyiptomi fáraókat, a nemesek, királyok udvari bolondjai pedig olyan előjogokat élvezhettek, amiért más súlyosan meglakolt volna, például bárkiből gúnyt űzhettek, bárkit kifigurázhattak. Ez nem bizonyít semmit, csak azt, hogy már 2500 évvel ezelőtt ki kellett volna irtani gyökerestől ezt a hülyeséget. Pláne, hogy a kezdetektől volt a műfajnak egy sötét oldala. Mindig is görbe tükröt állítottak a társadalom elé, és poénjaik forrása sokszor az ennivaló, innivaló és szex iránti csillapíthatatlan vágyuk, és mániákus viselkedésük volt. Nem voltak mások, mint nagyra nőtt gyerekek, akik legalább ugyanannyit gonoszkodnak, mint viccelődnek.

Csak pörgessük végig az összes olyan filmet, könyvet, sorozatot ahol egy bohóc halomra gyilkolja az embereket. Hát mennyi ilyen van már könyörgöm? Esküszöm, mindenféle démonok, jelenségek, természetfeletti megnyilvánulások, éjszakai teremtmények, láncfűrészes hegyiemberek, egyik sem gond, bármelyikkel beszállnék egy liftbe, de ha én az utcán meglátnék csak egyet ezekből, ott sarkon fordulnék. Most azt hiszitek, hogy viccelek, de már akkor leizzadtam, amikor képeket kerestem a cikkhez.

Egyetlen formáját vagyok hajlandó elismerni, a kórházban lévő gyerekeket szórakoztató bohócokat (bár kibaszottul szemmel tartanám az összeset), az összes többi köcsög pedig ne mondjátok nekem, hogy nem egy utcalámpa alatt áll kisbaltával a kezében és néz. Rohadt bohócok.

@MRS.CZICZKY