Nem tudom, ki, hogy van vele, de nálunk a vasárnap az a nap, amikor lehet pöcsölősen, 12 edényt felhasználva, lyukas mackónadrágban sütni-főzni. Persze ez nem azt jelenti, hogy hetente egyszer főzök, hanem azt, hogy ez nem a szokásos hétfő reggeli valamit összebaszok munkába, amit három napig is lehet mikrózgatni kajakészítés.
Egyik vasárnap reggel éppen az aznapi nagy főzési terveimen gondolkodtam, amíg Lili&Vili konyhájában próbáltuk összevakarni azt, amit előző este elpazaroltunk magunkból
Én: Te, Vili, ha nem lenne sütőd, robotgéped, de még habverőd se, te milyen édességet csinálnál?
Vili: Fánkot.
Én: És TÉNYLEG!!! Majd elküldöd????
Vili: Maj’ elküldöm.
Na, nekem életemben eszembe nem jutott volna fánkot sütni, valamiért nagy maceraként van meg a fejemben, tudjátok, még az a vers is van, hogy csak a baj van az egésszel:
“Fánkot sütött nagyanyánk… Volt öröm!
Egy üst zsír feketéllett a tüzön.
De amikor kezdett duzzadni a fánk,
Nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!”
Se fánk – se fánk…”
éppen ezért soha nem is próbáltam, de amikor véletlenül az a haverod küldi el annak a Michelin csillagos étteremnek a fánk receptjét ahol ő mit ad Isten, Sous Chef, akkor azt azért csak megnézed már magadnak is.
Életem első fánkja így lett annyira puha, annyira csodálatos, annyira finom, hogy ezt itt és most önzőség lenne magamban tartani.
Szóval, ezek mennek bele:
- 7g száraz élesztő
- 70g cukor
- 500g liszt (a recept T55-öt ír, nekem sima volt)
- 315ml zsírosabb tej (meleg)
- 80g sótlan vaj (szobahőmérsékletű)
- 1 tojás sárgája
- narancs és citromhéj a tésztába reszelve (!)
Innen a többi ugyanaz, mint minden fánk receptnél, összegyúrni, keleszteni egy órát, megint összegyúrni, mivel annyira béna vagy, hogy deszkád sincs ezért a lefolpakkozott étkezőasztalon kinyújtani, mondani sem kell, persze, hogy sodrófád sincs ezért egy pohárral, eztán kiszaggatni pogácsaszaggató helyett bögrével mert még ez sincs, magadban áldani a költözés utáni vicces időszakot, hagyni még egy kicsit pihengetni, finoman benyomni a közepét, majd forró bő olajban gyorsan mindkét oldalát megforgatva kisütni.
Én fahéjas cukorba hemperegtettem és forrón tálaltam.
Érdemes állva megenni, mert annyira koszos leszel, hogy nem tudsz majd hova leülni, de megéri.
Köszi Vili!
@MRS.CZICZKY