“What doesn’t kill you, makes you stronger” – csendült fel Kelly Clarkson szájából ez a közhelyesnek tűnő dalocska, miközben évekkel ezelőtt egy osztrák kórház műtőjében feküdtem és a karjaimon található, több, mint 100 kutyaharapást kezelték az orvosok… sosem figyeltem fel erre a számra, de akkor és ott annyira aktuális volt, mint máskor sosem. Nem kis fájdalmaim ellenére azon kaptam magam, hogy mosolygok. Nemhogy mosolygok, szabályosan nevetek, mert ennyire nem lehet egy helyzet abszurd. Hiszen tényleg, nagyobb bajom is lehetett volna és valóban, túl fogom élni ezt az egészet és egyszer csak egy emlék lesz. Természetesen így is lett…. és így van ez MINDENNEL.

“A sikerem titka abban rejlik, hogy soha nem adtam fel semmit, és nem kerestem a kifogásokat.” – Florence Nightingale

Azt hiszem, ez a mondat az én számból is elhangozhatott volna. Pontosan így élem meg életem minden nehéz helyzetét.

Manapság az emberek azt hiszik, hogy a sikeres, boldog emberek azért élnek jól, mert SZERENCSÉSEK, mert nekik minden megadatik. Nos, az igazság egyáltalán nem ez. Semmivel nem adatik meg nekik több, mint irigyeiknek. Egyetlen dolgot tudnak sokkal jobban csinálni, mint mások és ez pedig a probléma megoldás. Ugyanis olyan nincs, hogy egy embernek nincs problémája, nincsenek nehézségei. Az Élet mindenkit tanít, nevel és az utunkba gördített nehézségeiből sokkal többet meríthetünk, mint a simogatásokból… és bizony a nehézségeken való átjutás tesz minket igazi Hősökké! Aki pedig ezzel tisztában van, na AZ a szerencsés ember! Innentől pedig kell egy nagy adag célorientáltság, kitartás és már száguldunk is a boldog és sikeres élet felé. De vigyázz! Ezt tudni kell felismerni, mert sok ember ott követi el a hibát, hogy nem veszi észre, amikor átlépi a határt és a sikerhajszolás miatt sosem lesz semmi elég. Sajnos ők pedig ezért nem lesznek boldogok.

Soha nem panaszkodok és terhelek másokat a problémáimmal, melyeket nekem dobott az élet, ennélfogva az én fejlődésem részei és nem is várhatom el másoktól, hogy ezeket megoldják helyettem. Feleslegesnek tartom az ezen való nyavalygást, mert az idő alatt, míg a másiknak sírok, akár már a megoldáson is dolgozhatnék. Természetesen vannak helyzetek, amikor az ember kikéri egy másik, tapasztaltabb ember véleményét, mert jó döntést van, hogy könnyebb hozni, ha az több tapasztalattal alá van támasztva. De a ‘jaj de rossz nekem, gyere sírj velem’ hozzáállás a legjobb eszköz, hogy szemünket levegyük a célról… talán örökre.

Ha sikerül a problémán felülemelkedni, lépéseket tenni, bizony, az is mind a mi érdemünk és személyiségünk fejlődése… és egyszer, visszatekintve az egészre, csak mosolyogni fogunk az egészen, mert akkor már látni fogjuk az összefüggéseket… ha akkor az az akadály ott nincs, akkor mennyi minden más sincs, amit a leküzdés után kaptunk és tapasztaltunk csak meg.

Az Élet egy fantasztikus tanító és bár a jelenben kell élni, néha érdemes visszatekinteni a múltba, hogy levonhassuk a tanulságokat. A probléma idejében sok lehet a “miért”, az idő elteltével, visszatekintve a régi kérdésekre, a válaszokat is megkapjuk.

Legyen lehetőségünk (mert lehetőség mindig van!!) észrevenni, hogy milyen sok irányba léphetünk egy helyzetből. Szerencsére szinte mindig van esély korrigálásra, ehhez viszont elengedhetetlen eszköz a tisztesség és a becsület.

Jelen írásom is egy igen nehéz időszak után íródott, de tudtam már az elejétől kezdve, hogy bárhogy is alakuljon, sokat fogok tanulni ebből is. Sokkal könnyebb ezzel a felfogással megbírkózni mindennel és ebből viszontagságos helyzetből is igyekeztem kihozni a maximumot. Tudom, hogy sokan feladták volna, de én nem. Ezért tartunk ott, ahol tartunk. Mert soha nem adjuk fel! SOHA!

Az élet kegyetlen?
Hiszed vagy sem, csak azért tűnik annak olykor-olyakor, hogy fejlődj!
Minden nehézségen való átkelést alakíts hasznoddá és máris rájössz, hogy milyen gazdag vagy! Az egész olyan, mint egy stratégiai játék. Minél több probléma megoldás tapasztalati pontot szerzel, annál magasabb szintre jutsz és annál könnyebben fogod tudni kezelni a következő feladatokat.

Mindettől függetlenül, ha kell, sírd ki magad, üvölts, aztán indulj, lépj és bogózd ki az összekuszálódott szálakat, vizsgáltasd ki amit kell, beszélj azzal, akivel kell… szorítsd össze a fogad és lépj. Az első dolog amit tapasztalni fogsz mikor elindulsz az az, hogy hirtelen egyre több dolog és ember lesz segítségedre, hasznodra. Mert ha az Univerzum érzékeli a tettvágyadat, minden eszközével segíteni fog Téged. Hidd el. Tudom. Már a sokadik szinten tartok.

@CASSIOPEIA